Személyre szabott biztonság.

• Biztosítási összeg: A kártérítés felső határa. Ez az a maximum összeg, amit a biztosító kifizethet.
• Biztosítási díj: Az az összeg, amit te fizetsz a biztosítónak (lehet havi, negyedéves vagy éves).
  
• Alulbiztosítás: Amikor a vagyontárgy (pl. ház) értéke magasabb, mint a szerződésben szereplő biztosítási összeg. Ilyenkor kár esetén a biztosító csak arányosan kevesebbet fizet.

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Fontos. díjfizetési kötelezettségének akkor is eleget kell tenni, ha a biztosítótól nem kapott csekket vagy nem sikerült a csoportos díjbeszedés.

A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény rögzíti (Gfbt.).

A CASCO az üzembentartó/tulajdonos által önkéntesen köthető, a saját gépjárművet védő vagyonbiztosítás, amely a töréskár mellett olyan káresetekre nyújthat fedezetet, mint a lopáskár, az elemi kár és az üvegtörés. Hiába rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (KGFB), az csak az Ön által a másik autóban okozott károk megtérítésére vonatkozik. A saját gépjárműben keletkezett károk biztosítása érdekében Önnek CASCO szerződést kell kötnie.

A biztosítási feltételekben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, illetve ezeken belül nevesíti azokat a biztosítható vagyoncsoportokat és vagyontárgyakat, amelyek az adott szerződésben biztosíthatók.

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., melyeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is.

A lakásbiztosítások – termékenként eltérő biztosítási összegre vonatkozó – felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaznak olyan káresetek megtérítésére, ahol a lakásbiztosítás biztosítottja a károkozó vagy a károkozásért felelős, és aki kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személyi és dologi (vagyoni) károkért. Gyakori elem még a balesetbiztosítás, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók számos más kockázatot is tartalmazhatnak.

Nagyon fontos, hogy mindig a szerződési feltételek adnak pontos és részletes választ arra, mely káresemények minősülnek a kártérítés szempontjából figyelembe vehető biztosítási eseménynek. Elengedhetetlen, hogy a szerződési feltételek és az ügyfél-tájékoztató dokumentumot – különös figyelemmel a kizárásokra, az esetleges várakozási időre – a szerződéskötést megelőzően gondosan olvassa át.

• Fedezetet nyújt, ha a munkavállalót munkabaleset éri, és a cégnek kártérítést vagy sérelemdíjat kell fizetnie.
• Védi a céget a hosszas és költséges kártérítési perektől.

Vagyonbiztosításnál az újjáépítési vagy beszerzési érték az irányadó.